Csuti Elemér: A Csuthy család Csíkvárott (Falubattyán, Szabadbattyán) való megtelepülése körüli kérdőjelek

(forrásközléssel)

A címben írt három helység oly szorosan összenőtt a történelem folyamán, hogy még a régi leírások és anyakönyvek se kezelik következetesen az elnevezéseiket. Ennek okán mi is egyazon településként tekintjük őket, így bármelyiket is írjuk, mindig a másik kettőt is érteni kell alatta, az éppen írt helységet tekintve elsődlegesnek.

Hogy Csíkvárott egészen pontosan mikor jelent meg a Csuthy család, azt teljes bizonyossággal eldönteni jelenleg még nem tudjuk. Buda 1541-ik évi elfoglalása előtti időből jelenleg nincsen semmiféle adatunk arra vonatkozóan, hogy Csíkvár és a Csuthyak között bármiféle kapcsolat lett volna.

Nem túl valószínű, de ha a Csíkvárra és Szabadbattyánra való jogi igény a török okkupáció ideje alatt keletkezett, azt vélhetően egy anyagilag megszorult, és amúgy is hasznavehetetlen birtokát messze áron alul elzálogosító személlyel kötött ügylet során szerezhették, alapos okot szolgáltatva a megszállók elleni tevékeny fellépésre is.

Másik, de talán életszerűbbnek tűnő lehetőség kínálkozik a családtagok katonai foglalkozásából, így ez a kapcsolat Csíkvárral nem keletkezhetett korábban a törökök 1687-ben¹ történt végleges kiűzésénél. Okkal következtethetünk erre, hisz egy 1762-ből való tanúvallomást rögzítő jegyzőkönyv² - melyet mellékletként közlünk - arról tudósít bennünket, hogy az 1649-ben nova donatiót kapott Csuty Gergely két fia, János és György végvári katonák voltak, és a tanú elmondása szerint János a Szabadbattyánban lakó fiához, Mihályhoz járt a török kiűzése utáni időkben. E tanúvallomásból több más érdekesség mellett kiderül az is, hogy Bakó György tanú³ házánál 3 évig bujkált a fent említett Mihály a Rákóczi-féle szabadságharc leverését (1711.) követően. Nem zárhatjuk ki, hogy ez erős jele lehet a környékhez való kötődésnek, amit talán az ottománok kiűzésében való részvétel okán nyert kisebb birtok, illetve ingatlan alapozhatott meg, esetleg az, hogy fent említett Gergely, János, György, illetve Mihály valamilyen ügylet révén érdekeltséget szerzett Csíkvárott vagy a vele már akkoron szervesen összenőtt Szabadbattyánban. Nehezen lehetne elképzelni, hogy ellenséges katonaként egy viszonylag távoli végvárból biztonsággal meg lehetett volna tartani a család kicsiny birtokát a frontvonal mögött, a precízen dolgozó török közigazgatás szorításában.

További lehetőséget tár elénk Csíkvár hadászati jelentősége, amely a XVII. sz. során nem mondható éppen csekélynek. Csíkvárott állt és áll a mai napig a Székesfehérvárról dél-nyugat felé vivő út és sárvízi átkelő védelmében épített torony ill. sánc, ahol a törökök, majd az őket kiűző rezsim is 30-50 fős állandó erőt állomásoztatott. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a Csuthyak a fent említett hadászati objektummal kapcsolatosan kerültek a környékre, és mint kiszolgált veteránok ragadtak itt.

Minden fenti bizonytalanság ellenére annyi azonban pillanatnyilag is teljesen kétségtelen, hogy 1737-ben a család Szabadbattyánban már életvitelszerűen, tartósan megtelepedett, hisz ekkortól a református egyházi anyakönyvek mind a mai napig töretlenül dokumentálják a nemzetség jelenlétét⁴ és virágzását. Feltéve, hogy az egyházi anyakönyvek halotti bejegyzéseiben szereplő alább sorolt személyek itt is születtek, akkor a család véglegesnek mondható letelepedése az 1709-es évre, vagy ez előttre tehető.

Ezt a dátumot 1700-ra tolja az a táci születési bejegyzés, amit János leánya, Erzsébet keresztelésekor⁵ eszközöltek az 1693 óta vezetett anyakönyvben. Ennél az adatnál ismételten találgatásokba kell bocsátkoznunk: elsőként az apa személyét illetően, aki lehet hogy Gergely fia volt, a Vázsonyban elhunyt katona, de lehet hogy az ő fia, netán egy harmadik személy. Másik kérdés, hogy miért Tácon volt a keresztelő? Ennek akkor is számos oka lehetett, akárcsak napjainkban, pl. éppen arra utazott a mindenórás édesanya, és a szülés után rögtön megejtették a keresztelőt is, de mindenekelőtt a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az adott időpontban csak itt, a szomszédos Tácon volt református lelkipásztor vagy más személy, aki keresztelhetett is.

György és János a Bakó György tanú által elmondottak szerint kifejezetten Dobozról származtak, ám ottani érdekeltségeiket „a háborús üdő miatt nem bírhatnák és őkis onnand vitték mágokat katona életre.”⁶

A fentebb vázolt lehetőségek közül tehát az valószínűsíthető, hogy noha a végvári harcok okán György és János korábban is megfordulhatott a környéken, a család Csíkvárott való tartós letelepedése 1687. és 1700. közé tehető.⁷

Árnyalja a képet, hogy a messzemenően kaotikus viszonyok között az általunk vizsgálat alá vett család társadalmi helyzetében dokumentálható deklasszifikáció következett be:

Az első magyar országos összeírás szerint 1715-ben Szabadbattyánban János, míg Csíkvárott Mihály (apa és fia) került fel az adózók névjegyzékébe. Feltétlenül jeleznünk kell azt a tényt, hogy a közeli Seregélyesen lakó Csuti István, és a szintén nagyon közel fekvő Papkesziben lakó Csuti Ferenc neve is megtalálható az 1715-ik évi urbáriumban, ahol több, később beházasodott család is szerepel még, úgymint: Tötös, Bankó, Varga, Pajor, Zsoldos famíliák.

Az urbárium által fölvett adatok szerint János a 12-ik volt a battyáni adózók sorában: 10 ½ pozsonyi mérőnyi földet,⁸ 1 kaszásnyi rétet, továbbá 2 kapányi szőlőt művelt, és mint házatlan zsellér (subinquilinus) volt bejegyezve.

Mihály a 2-ik legtöbb földet művelte Csíkvárott: 10 ½ pozsonyi mérőnyi szántót, 1 kaszásnyi rétet és 4 kapányi szőlőt. Státusát tekintve jobbágy (colonus) megjelöléssel említi a forrás.

Pusztán az urbáriumba való felvételből is világosan kitűnik, hogy János és Mihály nem tartozott a nemrégiben (1692.) újjászervezett vármegye nemeseinek sorába. Erre csak hosszú pereskedést követően, 1765-ben nyílik mód, miután a csíkvári Csuthyak (Mihály négy fia) sikerrel bizonyítják nemesi származásukat.

Családfa:

1. Csuthy István, † 1592-1637 között, felesége Dobozy Orsolya.
11. Gergely, † 1652 után, 1649-ben Nova Donatio.
111. János katona Vázsonyban, † 1720 után Vázsonyban.
1111. Mihály de Csíkvár, * 1676 előtt, 1696-ban már felnőtt, † 1762-1767 között, 1762.04.14-én, mint „Battyánban lakó”.
112. György katona.
112. Miklós

Felhasznált források:

Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás
Fejér Megyei Levéltár Acta Nobilitaria IV. A. 72. 175-176-177.
Farkas Gábor: Csíkvár a történelem sodrában 1543–1687., in: Fejér Megyei Történeti Értesítő 19. (1989.) pp. 45–49.

Jegyzetek:

1) FARKAS Gábor: Csíkvár a történelem sodrában 1543–1687.
2) FML. Acta Nobilitaria IV. A. 72. – BAKÓ György 80 éves sárszentmihályi lakos tanúvallomása; 1762.
3) Figyelemre méltó tény, hogy az 1715. évi összeírás szerint BAKÓ István Nagyvázsonyban, BAKÓ Mihály Pápán, továbbá BAKÓ Márton Polgárdiban él, és egyikőjük talán azonos a tanú apjával.
4) Az első adatolt újszülött György fia György, akinek keresztelése 1737. március 12-én volt.
5) Tác, 1700.09.02.
6) BAKÓ György részletgazdag tanúvallomása.
7) Csíkvár hadtörténelmi jelentőségét részletesebben taglalja: FARKAS Gábor: Csíkvár a történelem sodrában 1543–1687.
8) A területet úgy számították, hogy 1 pozsonyi mérős az a föld, amelynek bevetéséhez 1 pozsonyi mérő (62,53 liter) mag szükséges, így a XVIII. sz. végén megállapított mérték szerint ez a terület 600 négyszögöl. 10 ½ pm = 6300 négyszögöl.

Források a Fejér megyei Csuthy (Csuthi, Csuti, Csuty) családi ágak történetéhez I.
I. 1762 Bakó György tanúvallomása szabadbattyáni Csuthy Mihály ügyében⁶⁴

-felzet-
Sub Lra E.
F 2. No 21.

-irat kezdete-
Intrascriptum psentium per vigorem fatemur, et
Recognoscimus quod nos Anno die Locove datarum
psentium ad Reqvisitionem Egregy Senioris Michaelis
Csuthi talem uti seqvit[us] pereg[…simus] Inqvisitionem.

De = Eo = Utrum?

1o Vallya meg a Tanú le tett hite után tudjaé bizonyossan, és
honnand vagy hallottaé és kitűl? Hogy ezen Tettes⁶⁵ Nemes
Fejér Várgyében⁶⁶ lévő Szabad-Battyán nevezetű Helységben
mostan lakos Csuthi Mihálynak János volt az attya kijs⁶⁷
katonáskodásában Vásonyban halt megh?
2do Nem ide nem emlétett János, és annak testvérje György, mint
kétt testvér attyafiak Gergőlytűl szármoztak legyen?
3io Ugye: hogy Gergőly Dobozi Csuthiak kőzűl lévén főllyebb emlétett
fiai is, úgymint János, és Győrgy azon, ezen Nemes Fejér Vár-
megyében lévő Dobozi Pusztárul szármoztak által, János Vá-
sonyban Győrgy pediglen Szabad-Battyánra.
4to Mind ezekett honnan tudja, avagy kitűl hallotta? Mondja meg a tanú.
Testis providus Georgius Bako anno[r] […] 80 in poone⁶⁸
Sz-Mihály. ICottu Albensi [adjactus] deposito praevi[c]
Corporali Juramento fate[…] ad 1mo Igen jól ismiri mos-
tanság Szabad-Battyáni ezen T. Ns Fejér Vármegyében
lévő Helységben Csuthi Mihály névű embert a kurucz
világban, hogy az ellenség előtt el szalattak, és Sz-Mihályra
ment⁶⁹ Csuthi Mihály a tanú házánál lakott három esz-
tendeig, és annak attyát Jánost is jol ismerte, ki a
régi tőrők világban Vásonyi katona volt, és a tőrők
le csillapodása utan számtolanszor mostanság-is Sza-
bad-Battyánban lakozó fiahoz Csuthi Mihályhoz láto-
gátására le jőtt s-mivel utyában volt Sz-Mihály a
tanu attyának házánál meg állott, és Eő nekiek jó napott
mondott, úgy emlékszik a tanú, hogy emlétett Csuthi János
Vásonyban halt meg. Ad 2do Azon Csuthi Jánosnak egy
testvérje ugyan Csuthi Győrgy véle egyűtt Jánossal, Kijs⁷⁰
hasonló képen fegyver viselő ember volt, le jőtt Szabad-
Battyánra azért, aztt-is ösmerte a tanú. Ad 3io
Néhánkor

-második oldal-

Néhánykor pedig a tanú attya házánál lovaikrul le szállot-
tak és egy ital Bort ittak jelen létiben a tanunak
azon alkalmatosságokal mind János, mind Győrgy kétt
egy testvér attya fiak beszéllettek és emlegették, hogy az
Eő Attyok Csuthi Gergőly volt, Dobozi Főldes Úr Valóságos
Nemes Ember; és Eő nekiek mostis volna ottan jószágok
csak hogy azon háborús üdő miatt nem bírhatnák és
őkis onnand vitték mágokat katona életre.

Super cujusmodi per Nos per acta Inqvisitione Consve-
tas [hacce] dedimus Literas Testimoniales Pentele
die 14a Aprilis 1762.

Sigismundus Vőrős ICottus Albensis su[per] Judlium mp […]
Michaël Dancs⁷¹ Ejusd ICottus Jurassor mp […]

Anno 1763. die 29a Mensis May in [Lta] Rea[…] Civitae
Albensi […]insertus Testis Coram Nobis restatutus reexa-
minatus, et [autsentieatus] confirmat fassionem.

Franciscus Gyurkovics ICottus Albensis [sub] VComes mp:
Sigismundus Vőrős ICottus Albensis su[per] Judlium mp […]
Joannes Fekete Ejusd ICottus Jurassor mp:
Michaël Dáncs Ejusd ICottus Jurassor mp:

Jegyzetek:

64) Fejér Megyei Levéltár, IV. A. 72. Fejér vármegye nemességi iratai, b) Nemességi iratok 176.
65) „tekintetes”
66) „vármegyében”
67) „aki is”
68) „possessione”
69) Az állítások nyelvtani értelmezése bizonytalan abban a tekintetben, hogy ki futott meg az ellenség elől, illetve hogy ki ment Szentmihályra.
70) „aki is”
71) Danis (?)