A nemespanni Csuthy ág a 18. század első felében

A nemespanni Csuthy család az Esztergomi érsekség, verebélyi és szentgyörgyi székének egyik predialista családja¹. Ebből adódóan Nemespann többi családjához hasonlóan katolikus vallású. Ezen ág 1699-ben kapott Kollonich Lipót érsektől adományt 3 kuriális telekre².

Az adományozott Cs. János azonban fia Ferenc nevére iratta az okmányt, feltehetően anyagi megfontolásból, ahogy ezt Csészár István későbbi 1732-ből származó tanúvallomása alapján is feltételezhetjük³. Ezt a momentumot többször is felemlítették és visszatérő eleme egyes a családot érintő birtokügyi iratoknak, mivel 5 fia közül 3 (Ferenc, István és György) kor szerint megosztozott a birtokon⁴. Ifjabb János Zsitvagyarmaton próbált boldogulni, családot alapított, ám fiatalon elhunyt, valószínűleg még az örökség szétosztása előtt⁵. Az ötödik fiú Márton tanulmányai végeztével katonának állt és kikerült a kutatás látóköréből⁶. 1742-ben megindul Bezdán (Vajdaság, korábban Bács vm.) betelepítése, ahova a legkisebb fiú György el is költözhetett⁷, így ő is kikerült a felvidéki kutatás látómezejéből.

Egyes elszórt anyakönyvi adatok arra utalnak, hogy röviddel az adomány előtt⁸ már megtelepedett a család a faluban, azonban az ügyben egyelőre nincs bizonyság, mivel a beköltözés időpontjára csak a korábbi források (pl. török adóösszeírások⁹) számunkra negatív eredményű tudósításaiból lehet következtetni. Ez a török kiűzése utáni kor a rendezés és a reformok időszaka. A faluban korábbi érseki adományokról egyelőre csak a Szánthó¹⁰, Kristóff és Ferenczy¹¹ családok esetében van tudomásunk, ill. a valószínűleg férfiágon kihalt nemespanni Török család esetében feltételezhetjük ezt. Bár a faluban tett korábbi érseki adományok még további kutatást igényelnek, egyelőre nincs okunk számolni a Csuthy család esetleges korábbi felbukkanásával a verebélyi predialisták között. A többi helyben lakó család korai helyzetéről (például a török adóösszeírások alapján) egyelőre kevés információval rendelkezünk.

Cs. János származása sem tisztázott. Egy későbbi keltezetlen irat tanúbizonysága szerint Gymessy Ferencnél szolgált 17 éven át egy ilyen nevű személy¹². Ezen Gymessy Ferenc valószínűleg azonos lehet valamelyik Lehotkagyarmaton (Zsitva-) élő Ferenccel, aki szerepel az 1664-es újvári ejálet török adóösszeírásában, ill. a 17. század végi vizitációban szereplő személlyel¹³. János egy 1727-es perben is szerepel mint 28 éves szigetgyarmati lakos¹⁴. Ezen adatok alapján és mivel nincs utalásunk vagy okunk másik ágat feltételezni a környéken, az adományszerző János (az anyakönyv tanúsága szerint) 1700-ban született fiával azonosítottuk. A töredékes adatok szerint ezen ifj. János halála után felesége Veres Erzsébet is 1730-ban Zsitvagyarmatra ment férjhez Huszár Jánoshoz, aki viszont még az év végén elhunyhatott. Az özvegy és árvája további sorsára csak néhány peranyag utal¹⁵. (Zsitva)Gyarmaton elszórtan felbukkannak a család más képviselői is¹⁶. Elsősorban területi szempontból kézenfekvő lenne a korábbi Nyitra vármegyei ágak kutatása¹⁷, vagy a predialisták kezdeti időszakának alapos feldolgozása és előéletüknek felderítése.

A nemespanniak 1699-es közös adománylevelének másolatai a Kollonich Protocollumban és a Residua Fragmenta iratkönyvben is megtalálható¹⁸. Külön személyre szóló adományleveleket nem valószínűsítünk, mégha a korábbi gyakorlat ez is lehetett¹⁹, csupán egyes későbbi perek (más családok adományaival kapcsolatban is) másolatai utalnak rá. A család történetének kutatására gazdag levéltári forrás használható, ennek ellenére sem címerük, sem pecsétjük nem ismert és elképzelhető hogy prediális (kis)nemesek lévén nem is rendelkeztek velük. Pontos, teljes és megbízható családfalevezetésük még várat magára. Most annak csak egy részletét közöljük (I. melléklet).

Források:

PLE – Prímási Levéltár Esztergom
Ministerstvo vnútra SR – Štátny archív v Nitre (Nyitraivánkai Állami Levéltár)
fond SAP – Stolica arcibiskupských predialistov (Érseki predialisták széke)
fond Sántó – Sántó (Szántó) z Pane (nemespanni Szánthó család)
matriky (anyakönyvek)
kongregačné zápisnice (közgyűlési jegyzőkönyvek)
kongregačné spisy (közgyűlési iratok)

Felhasznált irodalom:

Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony.
Csuthy, A. é. n.: Érseki adományok Nemespannra 1699-ben és az adományozott családok. Kézirat.
Ethey, Gy. 1941-1942: A verebélyi érseki nemesi szék, Magyar Családtörténeti Szemle.
Fekete, L. 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest.
Hunka, J. – Mácsay, O. 1999: Paňa - 760 rokov 1239-1999. Nitra.
Kempelen, B. 1911-1932: Magyar nemes családok I-XI. Budapest.
Nagy, I. 1857-1868: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal I-XII. Pest.
Szluha, M. 2003: Nyitra vármegye nemes családai I-II. Martonvásár.
Ozorai, J. 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom.

Jegyzetek:

1) Ozorai 1887, 120; Ethey XVI, 188-189; Hunka/ Mácsay 1999, 16 az összeírás körülbelül a 18. század végén keletkezhetett.
2) PLE, Protocollum L Kollonich, 116-117 1699. aug. 1. Fölső Osztály; 169-172 1699. aug. 10. Közép Osztály; 176-179 1699. aug. 9. Alsó Osztály; Residua Fragmenta iratkönyv (MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica arcibiskupských predialistov vo Vrábľoch (1186) 1620 - 1851 – továbbiakban csak SAP, jelöletlen doboz 1698-1700), ill. több másolatban (például SAP, 03a. doboz/ acta 111/ No. 7; 39. doboz/ acta 1465; 72. doboz/ 2. fas./ No. 78; fond Sántó (Szántó) z Pane, 1623 – 1854, 1. doboz/ No. 34; stb.). A közös adomány több más családot is adományoz egyszerre a faluban. A közeljövőben tervezzük a többi adományozott család 18. század eleji történetét is feldolgozni, mellékelve az adományok szövegét is. Lásd Csuthy é. n.
3) “...hanem hallotta akkorib, hogy beszellyették eligh ugy mond minden familiabul edgyet föll tenni, mert mennél többet föll tennének annál töb kölcségh vólna.” (SAP, 42. doboz/ No. 318). Ezen kívül feltételezhetnénk, hogy az adományozáskor nem élt más fia és ezért sem a maga nevére íratta, ám valószínűbb hogy csak a legidősebb testvér nevét inzerálták, mégis számunkra elég merész megoldásnak tűnik.
4) Lásd például Csuthy Márton 1752 nov. 9-én kelt elismerését az osztozásról (másolatban: SAP, 39. doboz/ acta 1465; 75. doboz/ fasc. 12; stb.). Hasonló történt a dicskei Komáromy család esetében is az 1700-as adományt követően 1703-ban (SAP, 72. doboz/ fas. 2/ No. 80).
5) A rá vonatkozó adatokat lásd alább.
6) Lásd például Balogh Mihály tanúvallomását 1771-ből (SAP, 40. doboz/ No. 78).
7) Érveink: A falu betelepítésével egybe vág egy 1743-as keltezésű irat (SAP, 39. doboz/ acta 1465), melyben 20 évre zálogosítja el nemespanni földjeit bátyjának Istvánnak. Anyakönyvi adatok 1742-ig állnak rendelkezésünkre vele kapcsolatban. Nyitra vm. kongregációs iratai közt volt egy jelenleg felkutathatatlan irat, melyben egy Bács vm.-i Cs. György nemesi bizonyítványt (igazolást) kér (MV SR - ŠA Nitra, ŽN kongr. spisy, Index ku kongregačným spisom: “XXVI:6751 Bács vármegyei Csúthy György folyamodása – nemesi bizonyitvány iránt”), ill. vannak utalások miszerint egy Cs. ág a délvidéken is élt, ill. később kivándorolhatott az Egyesült Államokba (Csuti Elemér szíves szóbeli közlése, ezúton is köszönetünket szeretnénk kifejezni). Az ügyben Bács vármegye kongregációs iratai és további Bezdánnal kapcsolatos források adhatnának felvilágosítást.
8) Cs. János gyermekeinek születésére 1693-tól vannak adataink.
9) Fekete 1943, 65-66 No. 94; Blaskovics 1993, 282.
10) A korábbi birtokos családok közel teljes számú meghatározásához további levéltári kutatás szükséges az esztergomi Prímási Levéltár anyagában; Sántó, inventár.
11) Nagy IV, 155-156; Kempelen III, 23; IV, 105; Szluha 2003 I, 377-378.
12) Lásd Csuthy János panaszát (SAP, 81. doboz/ No. 22).
13) Residua Fragmenta iratkönyv (lásd 2. jegyzet).
14) “Qvintus Testis Joannes Csuty comorans in possione Szigeth Gyarmath annor circiter 28“ (SAP, 42. doboz/ No. 419a).
15) Lásd például Huszár János végrendeletét 1730-ból, melyben említenek egy Cs. Istvánnét is, aki viszont a korai keltezés miatt véleményünk szerint nem az árva, hanem a sógor felesége lehetett (SAP, 81. doboz/ No. 9), ill. további iratokat (SAP, 81. doboz/ No. 14 és 15).
16) Cs. Zsuzsanna Nagy Pálné (30 éves) tanúvallomása, keltezetlen irat, valószínűleg Zsitvagyarmaton lakott (SAP, 42. doboz/ No. 316). Szintén szerepel a már említett tanúvallomásban 1727-ben (SAP, 42. doboz/ No. 419b). Ezen kívül egy Cs. Anna Hegedűs (?) Mihálynéról (1718) van tudomásunk a nagycétényi anyakönyvek révén, akit eleddig nem sikerült beillesztenünk a leszármazási táblába.
17) Korábban Nyitra vm.-ben adószedőkként, ill. más birtokügyekben szerepelnek Cs. családbeliek. Megemlítendő még Csuti Anna, néhai Tar Andrásné aki 1686-ban fiával Ahán lakott (SAP, 75. doboz/ fasc. 5). Egyelőre ellenőrizetlenül maradt azon adatunk, amely szerint Cs. Borbála 1734-ben Ohajon hunyt el.
18) Lásd 2. jegyzet.
19) “haném vallÿa hogÿ hallotta hogÿ mindénikjnék volt igassagha és örökös lévélé az praéspécificalt Famjliak közül” (SAP, 40. doboz/ No. 12 1698 Huszár Mihály tanúvallomása a dicskei compossessorok birtoklásáról)