A nebojszai és gányi Csuty család fondja¹

A Nyitraivánkai állami levéltárban található családi fond a nebojszai Csuty család iratait foglalja magában. Ezen iratok valószínűleg a 19. század 2. felében, pontosabban 1852² (a legkésőbbi irat dátuma) után, kerülhettek Trencsén Vármegye Levéltárába. 1958-ban időrend szerint 4 dossziéba válogatták szét. Az 1962-es leltározás során részben feldolgozták és bővítették a szétválogatás kritériumait, valamint szlovák nyelvű segédletet mellékeltek hozzá³. Ebben 27 szlovák nyelvű irat rövid leírását is közölték.

A fond birtokjogi, genealógiai és egyéb adatokkal szolgál ezen család képviselőivel kapcsolatban. Felhasználható ezen kívül az átfogott időszak regionális gazdasági és szociális viszonyainak vizsgálatára, valamint a szlovák, latin és magyar nyelv nyelvtörténeti feldolgozásához. Többek között olyan kordokumentumokat is tartalmaz, mint napló feljegyzések, gyászbeszéd, birtokösszeírás valamint levelezés. Előfordul olyan dokumentum is amelyet egyelőre nem tudunk a családhoz kötni, talán a korábbi leltározások során keveredhetett az anyaghoz. Ezen kívül más ágak családtagjainak iratai is felbukkannak (4-06 ill. 7-66), melyek a más vármegyékben folyó pereskedések idején felvett kétoldalú kapcsolatokról tanúskodnak.

A 9 dosszié összesen 221 vagy 222 iratot tartalmaz, számozástól függően. Egyes dokumentumok restauráltak, mások nagy mértékben sérültek, az egyik restaurált irat (2-04) pedig olvashatatlan.

A köznemesi család eredetileg a Fejér megyei Felcsútról származik. A pontos leszármazásuk az ismert felcsúti ágakról nem ismert, csupán annyit tudhatunk meg Csuty Pál gyászbeszédéből (9-02) hogy öregapja, ugyancsak Pál, ott hivatalt viselt. Buda 1541-es elestével, elhagyta otthonát és két fiával Gáspárral és Benedekkel Nebojszán telepedett le⁴. Minden bizonnyal ide felesége, Borsy Márta révén kerülhettek, a Borsyak ugyanis Galántán, Gányban és Kajalon szereztek birtokokat⁵. Benedek 1600-ban zálogjog útján szerez birtokot Gányban.

A fond a továbbiakban egyenes ági leszármazókként Pál (1604-1694, Návoly), Gáspár (1665-1714 előtt, Návoly), György (1696-1756, Návoly és Nemesnebojsza), Miklós (†1799 előtt, Gány), József (1769-1831, Gány), valamint özv. Csuty Gáspárné⁶ Glauer Mária és fia vagy sógóra János iratait tartalmazzák.

Klobusiczky Dániel (7-03 és 05) és mások elszórt leveleiből a család többi tagjáról is tudomást szerzünk.

Birtokaik voltak Csehbereken, Galántán, Gányon, Návolyon, Nemeskajalon, Nemesnebojszán és valószínűleg más helyeken is.

E család tagjai közül többen is hivatalt viseltek. Maga Pál ezen ág őse még Fejér megyében viselt tisztséget. Fia Benedek főszolgabíró és később alispán Pozsony vármegyében. Másik fia Gáspár állítólag azonos azzal aki Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnél szolgált változatos életútja végén⁷. Benedek 2. házasságából született fia Pál hosszú élete során szintén több hivatalt töltött be. Többek között Illyésházy Gáspár és utódai udvarának igazgatója, valamint Lednic várának kapitánya⁸, végül Nyitra vármegyében szolgabíró. Az ő fia Gáspár betöltött tisztségeire sajnos nincs utalás, unokája György azonban 35 éven át⁹ szintén Nyitra vármegyei szolgabíró¹⁰. György fia Miklós Pozsony vármegye táblabírája, unokája József szintén táblabíró, az ő fia Gáspár¹¹ pedig váltóügyvéd. A család további leszármazása bizonytalan. Nyitra megyei nemesi összeírások, anyakönyvi adatok és egyéb iratok alapján János (és talán Karola) révén valószínűleg rokonságba kerülnek az Ivánkán élő Ernyei család egyik ágával¹². Feltételezésünk szerint János fia Zsigmond lehetett azon pénzügyi számvizsgáló, akinek neje Erményi Karola 1908-ban Trencsénben hunyt el¹³. Valószínű hogy tőle vagy férjétől kerülhettek az iratok Trencsén Vármegye Levéltárába.

A fond iratain több pecsétnyomó lenyomata megtalálható. Egyik címervariánsukat Jozef Novák közölte¹⁴, a másik pedig a galántai Balogh család címerével azonos¹⁵.

A dokumentumok feldolgozás alatt vannak, későbbi közlés céljára több iratot szöveghűen legépeltünk. Az iratokból megismert leszármazást és a leltárt (ha elkészül) mellékeljük. A család további kapcsolatairól és tagjairól érdeklődők kérem értesítsenek.

Felhasznált irodalom:

Fojtík, J. 1962: Csuty z Gáňa a z Navojoviec 1574-1852 – inventár. Nitra.
Házi, J. 2000: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony.
Nagy, J. 1864: Nyitra megye helyirása. Komárom.
Novák, J. 1980: Rodové erby na Slovensku I. Martin.
Novák, V. 1993: Gáň v období 1113-1914, in: Gáň 1113-1993. Galanta, 6-11.
Novák, V. 1997: Nemeskajal története az első írásos emléktől 1848-ig, in: Pukkai, L. (szerk.): Kajal – Nemeskajal. Nitra, 6-22.
ifj. Novák, V. 2008: A mátyusföldi diákok jegyzéke (1776-1848). Archivum Sala IV, 146-181.
Paúr, I. 1853: A török világból, Budapesti Hírlap 1853/ 15.
Pongrácz a kol. 2004: Šlachta Bratislavskej stolice. Bratislava.

Jegyzetek:

1) Az ismertető megtalálható a Nyitraivánkai Állami Levéltárban is “A nebojszai Csuty család 1574-1852 - Rod Csuty z Nebojsi 1574-1852” címen, magyar és szlovák nyelven. A fond jelzete: MV SR - ŠA Nitra, L. Rody a panstvá: I. Rody, 459. Čuty (Csuty) z Gáňa.
2) Korábban az egyik irat (1-19) alapján tévesen 1876-t adtuk meg.
3) Fojtík 1962.
4) Pongrácz a kol. 2004, 104.
5) Novák, V. 1993; 1997, 10, 13; Házi 2000, 419.
6) Minden bizonnyal ezen Gáspár ajándéka lehetett a Paúr Iván (1853, 72) által megjelentetett török kori levél.
7) Novák, J. 1980, 76-77; Életrajzát már több szerző is közölte vázlatosan, a jövőben megpróbálunk majd teljesebb képet adni róla.
8) Lásd a 3. és 4. jegyzetet.
9) NŽ kongregačné spisy IX/2358.
10) Nagy 1864; Erre a műre Erik Kližan Úr hívta fel a figyelmünket, amiért hálás köszönetünk illeti.
11) Róla már azt is tudni lehet, hogy előbb Nagyszombatban tanult, majd a Pozsonyi Királyi Akadémián végezte kétéves csak jogi tanulmányait 1839-40-ben (Novák 2008, 154-155).
12) Lásd például 6. fas./ 10 Csúthy János és Ernyei Anna 1832-es házasságkötése; 7. fas./ 51-53 Ernyeiek levelei; Gányi anyakönyv 1839. május 7. Zsigmond János keresztelője.
13) OSzK gyászjelentésgyűjtemény.
14) Lásd a 7. jegyzetet.
15) Pongrácz a kol. 2004, 104-105.